Ahogy arról tavaly írtam nagyon belopta magát a szívünkbe Hálaadás ünnepe. 1 éve tartottuk meg először, mert úgy éreztem egyszerűen muszáj. Muszáj hálát adnom, összeírnom (egy krétafalra, a mai napig a konyhánk/étkezőnk dísze) és megemlékezni róla, megünnepelni, hogy milyen szerencsések vagyunk. Ha tavaly rengeteg érvünk volt, hogy miért adjunk hálát idén talán még több van, és bővítem is majd a feliratok sorát.
Tavaly 3 fogásos vacsorával (köztük életem első csokis szufléjával) és egy váratlanul betoppant régi baráttal ünnepeltünk. Idén talán megpróbálkozom majd a pulykával. Persze nem egy egésszel, csak valami különlegesebb fogással. De természetesen nem a nagy étkezésen van itt hangsúly, hanem a tudatosításon. Ne feledjük, hogy nincs is olyan rossz dolgunk, sőt! Annyi minden van, amit már megkaptuk az élettől és annyi minden ami sokaknak, másoknak talán sosem adatik meg. Mi magyarok képesek vagyunk rengeteget keseregni, apróságokon. Előre aggódunk, hogy mi lesz majd, ha. Ahelyett, hogy körbe néznénk és meglátnánk az értékeket a jelenben és hálásak lennénk a múltért. A boldog, szerencsés pillanatokért épp úgy, mint a kihívásokért, buktatókért, kudarcokért. Azok nélkül nem lennénk most itt, nem igaz?!
Mi mindenkit csak biztatunk, hogy ragadjon tollat, papírt (vagy akár krétafalat) és lásson neki listát írni. Jó érzés leírva látni a boldogságot. Ha kell egy kis segítség, íme egy ingyen letölthető poszter a confetti sunshine jóvoltából. Vonjátok be nyugodtan az egész családot és töltsetek el egy meghitt estét együtt! Hálaadás napja idén November 27-ére esik.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: