Apropó hiperaktív, természetesen gyorsan utána olvastam a furcsa, de persze kedves mozgalmas-meglepetésnek és több helyen is azt találtam, hogy nem kell aggódni, hogy a baba hiperaktív lesz, ha sokat mocorog a pocakban. Ezek a jelek inkább megnyugtatóak. Ha a csöppségnek sok az energiája akkor jól van, jól érzi magát, és kedvét leli a mozgásban. Ha a babával bármi apróbb probléma lenne, akkor az extra energiáit is annak “regenerálására” és a fejlődésre fordítaná és nem lenne annyira aktív.
Tökmag is természetesen folytatta az aktív napját, szinte egész délelőtt éreztem, aztán az ebéd utáni pihenőnél szintén nem hagyott túl sokat szenderegnem. Ledőltem és vártam, de még a matracot is benyomta olyan erősen terpeszkedett. Délután egy nagy Bruno kutyás sétával sikerült elringatni, de aztán kora estétől egész elalvásig próbálkozott még.
A magzatmozgások a bent töltött 9 hónap alatt folyamatosan változnak és a kismama is máshogy érzékeli őket. Ahogy korábban írtam, én a 18. héten éreztem először bármi jelét is. Aztán el kellett még telnie pár napnak, mire Tökmag apukája is érezhette az apróbb box-mozdulatokat. 3-4 hete, vagyis kb. a 30. hét környékén újabb fajta (eddig ismeretlen) mozgásra lettem figyelmes. Első reakcióként elöntött a büszkeség, hogy a mi Pán Péterünkből biztosan híres dobos lesz, hiszen ütemesen kalimpál. Aztán emlékeztem, hogy mások mondták, hogy sokszor érezni a babák csuklását és rá kellett jönnöm, hogy ez itt az. (Akkor csuklanak, ha a kelleténél mohóbban kortyolgatják a magzatvizet. De aggodalomra szintén semmi ok, maximum pár percen belül abba is hagyják és csak a box marad. 🙂